KÉRDÉSEK, KÉRDÉSEK, KÉRDÉSEK...
Oskar 2009.07.10. 14:06
Egy kihallgatás kapcsán...
Ez nem ugyanaz, mint az alant levő. Ez a mai. Történtek azonban olyan dolgok az elmúlt napokban, amelyek kapcsán felhorgadt benne gyerekkorom kicsi Oszikája és naívan tágranyílt szemmel már megint kíváncsiskodástól tágult óriásia naív tekintete...
Első kérdés, úgy reptében, mint a parti fecske eső előtt:
Mint kiderült a tegnapi sajtótájékoztatón, Toroczkai és Zagyva szinte pár pillanattal előbb futottak össze a Nemzeti Kávózóban történtek előtt.... És már ott vártak rájuk, kocsikban ücsörögve holmi civilnek látszó tárgyak, akikről aztán kiderült: biza' hogy zsaruk....
Ez persze csak bemelegítő kérdés, hogy én is belejöjjek, az olvasó is szokja a dolgot... Mert a válasz úgyis egyértelmű: egyrészt akad olyan, akinek állandó üzemben hallgatja a sok-sok hárombetűs közül valamelyik a telefonját, ha ún. "kiemelt személy". A valóság sokkal prózaibb. Szakembertől, híradástechnikában jártas "mobilos mérnöktől" tudom, hogy azért is gyűjtögetheti a Nagy Faszi a számokat, mert a cellainformációk alapján ha akarják nemhogy az nyílt titok, hogy merre jár az illető, hanem talán még a reggeli széklet színét sem árt előzetesen a tulajának felülbírálni, mert az is "képben van" ha nagyon akarják....
De most hadd csapjak bele tenyérrel az asztalon tálalt túrós tortába:
Amikor ma reggel Dósa István feltűnt a járókelők forgatagában, az nem volt számomra váratlan, hiszen tegnap délután ezt megbeszéltük .
Nagyon kevesen, az ötös számnál kevesebb tételben tudtunk a pontos helyről, időpontjáról, stb. Jah, és ezt hogy beszéltük meg? Telefonon természetesen.... Hamarosan csatlakozott hozzánk harmadik társunk. Alig esett pár szó, amikor "Oszika" szeme már a fenntebb jelzett módon nyílt tágra:
"Honnan a bánatból olyan ismerős nekem ez a járókelő, aki a közelünkben megállt, és elfoglalta tüntetően helyét, négy-öt méternyire tőlünk?"
Persze, nem is tágított jó darabig... Csak állt, csak álllt, mint a viccbéli "sakál, sakál, sakállllll" és elmélyülten bámulta az utca forgatagát.....
De vajon miért? Ha ismerős valahonnan, akkor pont itt? Pont ekkor? És pont olyan ráérősen?
Hová tűnt a múltkor felfedezett fotós? Illetve hol maradt? Ha nem vagyok sík-gyagya paranoiás, akkor talán elég most a vízuálisnak mondható, vagy inkább szinte provokatív jelenlét? Emberünk csak álldogállt, álldogált, aztán odébb battyogott, a paranoia meg már ezerrel dúlt-fúlt... Két másik ismerősnek vélt arc tűnt fel (őket nem sikerült úgy és olyan helyzetet foglalva lefotózni, hogy eldicsekedhessem velük... De ha már ilyesmit játszunk: akár lehetett a szokásos "váltás" is.....
Így hülyének tűnnek ezek a kérdések, nagyon sokat segítene az, ha valaki aki tüntetésekben jártas, kisegítene. Vagy lehülyézve, hogy "már megint aza fránya para" vagy felrikkantana:
"jéééé, ezt az arcocskát én már láttam szintúgy, amikor pl a járdán kísérgették a menetet az ordítóan oda nem tartozó "pártatlan civilek"
Namármost, Oszika már elemében van, és csacsogva kérdezi: "Anyúúúúúú! akkor most ez a bácsi ennyire ügyetlen és alulképzett zsandár-bácsi, hogy csak ennyire fussa a figyelősdiből? Vagy éppen szarik az egészre, a lényeg az, hogy LÁSSÁK azok a bidesek, rajtuk a mi szemünk, éjjel és nappal...Hogy nehogy az a zabszem a s.... "
Végvári József és akkori memoárírásba belezakkant társainak könyveiből ismerős a "nyílt figyelés" művelete, a "Szeretném magam megmutatni Hogy látva lássanak...." by Ady
Lényeg: valami nem stimmel itten, kérném alássan....(Meg aztán másutt sem, és még hány hasonló esetben...:S)
Na, megtörtént a főkapitány úr kihallgatása, szabadon távozhatott onnan a Nagy Házból, mint a madár.... És mint hallom az újabb infót: megint a tágra nyílt szem, az O-alakra kerekített száj:
Tanúként idéznek be valakit, úgy is hallgatják ki. És akkor rákötik a poligráfra....
1. Én ennek az embernek elhiszem minden szavaát, nix feltétel. Tehát igaz, amit hallok.
2. "Anyúúúú! Már mostan mindenki eztet kaphatja, annyira kicsi a puszta szóba vetett bizalmuk a rendőrbácsiknak, néniknek? Már a tanút is meg kell elektornyozni? ........"
(Vagy ez is olyasmi, hogy hátha megrémül az alany a madzag-kötegektől, és azt is elmondja ijedtében, amit..... ) Szóval, valahogy így....
Jelzem: egy elektromos, kadótos, anódos (anyád-os) ketyere mindig a frászt hozza rám. Mert én egy paranoid kisfijjjú vagyok... MI van akkor, ha a delej gondol egyet, és nem KIFELÉ vezeti magát a madzagokban, hanem ellenkező irányba....
MI lenne...: hát az a gáz. Nem kicsi.... Most persze még ilyesmi nem érhető tetten, de ahogy mostanában az utcai "van kalapja, nincs kalapja" szisztéma folyik a rend őrei részéről... (Ja, bocsánat, ezt másra szokták... De valami ilyesmi az is, amit példának akartam...)
*.*
Nem bonyolódom nagyon bele... Inkább, némi váltással egy fotó a főkapitányi hát képével:
Most a felirat okán, inkább.
Másoknak (egyeseknek ha eszébe jut néha: akár egy "cél-kép". Pl. az ember leg-védtelenebb testrésze. Ide lehet támadni... DE ilyen célból meg szerintem felesleges lenne ez a fotó. Megy az magától, ugye, kedveskéim?
OSKAR
|